A felülvizsgálat után nagyobb hangsúlyt kaptak az állatjóléti és a fenntarthatósági kritériumok, javaslatot tesznek a Parlamentnek a megállapodás megkötéséhez.

Chilével 2017-ben indultak meg a 2002. évi EU–Chile társulási megállapodás kereskedelmi részének korszerűsítéséről szóló tárgyalások, és azóta több tárgyalási fordulóra is sor került. 2022. december 9-én az EU és Chile lezárta a tárgyalásokat a kereskedelmi megállapodás korszerűsítéséről. Az EU és Chile megállapodott abban, hogy modernizálják a társulási megállapodást, és felváltják az új generációs haladó keretmegállapodással, amely megerősíti és elmélyíti kétoldalú kapcsolataikat.

Az EU jogalkotási folyamatában az Európai Unió működéséről szóló szerződés 218. cikkének (6) bekezdésével összhangban az Európai Parlament egyetértése szükséges ahhoz, hogy a Tanács határozatot fogadjon el a megállapodás megkötéséről, az alábbi véleménytervezet elkészülte ennek a folyamatnak a része.

A COMAGRI képviselőcsoportjai üdvözölték Francisco Guerreiro jelentéstevő megközelítését a korszerűsített chilei keretmegállapodáshoz, és támogatták a jobb állatjólétet és fenntarthatóságot, valamint az emberi jogok fokozottabb tiszteletben tartását jelentő követelményeket. Az előadó, a portugál zöldpárti európai parlamenti képviselő, Guerreiro a megállapodásról szóló négyoldalas véleményében ismertette az irányelveket, emlékeztetve a tagokat arra, hogy a két fél között sokkal modernebb és előremutatóbb keretmegállapodás született, miután a Tanács 2017-ben megbízta a Bizottságot, hogy tárgyalja újra az eredeti -2002-es megállapodás- a modernizált változatát.

"Ez az eredeti megállapodás a kereskedelem jelentős bővüléséhez vezetett a két blokk között" - mondta. – De korszerűsíteni kellett. Rámutatott, hogy Chile az EU harmadik legnagyobb kereskedelmi partnere Latin-Amerikában, de megjegyezte, hogy az ukrajnai válság „bizonyítja, hogy az EU-nak megbízható kereskedelmi partnerekre van szüksége az egész világon”. „Meg kell erősíteni a kereskedelmi kapcsolatainkat a hasonló gondolkodású partnerekkel” – tette hozzá. Ezért utalt arra is, hogy az EU kereskedelempolitikájának nagyobb állatjóléthez, nagyobb fenntarthatósághoz kell vezetnie.

Kifogásolta, hogy a megállapodás Kereskedelmi és Fenntartható Fejlődésről (TSD) szóló fejezete „erőtlen, hiányoznak a szankciók”, míg „a fő vitarendezési fejezet nem terjed ki a Párizsi Megállapodásra vagy az ILO-egyezményekre (International Labour Organization), amit ebben az összefüggésben sajnálunk”. Ezzel szemben hangsúlyozta, hogy „ez egy pozitív megállapodás, mert a kereskedelem liberalizációjához vezet minden területen”. „A termékek 99%-a ma már vámmentes, és mintegy 216 földrajzi jelzésnek nyújt védelmet” – mondta. "Ez a megállapodás nagyobb fenntarthatóságot eredményez, és nagyobb állatjóléthez kell vezetnie." A probléma az volt, hogy „nem gondoljuk, hogy ez a megállapodás teljesen összhangban van a Farm to Fork Stratégiával” – tette hozzá Guerreiro. „Azt kérjük a chilei állattenyésztőktől és gazdálkodóktól, hogy ugyanazokat a szabványokat alkalmazzák a nyomonkövethetőségre, az állatjóléti és állatgyógyászati készítményekre, valamint az SPS (egészségügyi és növény-egészségügyi) termékekre vonatkozóan.”. „Sokféle jogszabály született az állatjólétről, a fenntarthatóságról, a peszticidekről, a lista folytatható.” A megállapodás túl akart lépni a WTO alapvető állatjóléti normáin, de meg kell teremtenünk az állattenyésztők esélyegyenlőségét is az Európai Unióban.

Az ezt követő vita során Gabriel Mato spanyol EP-képviselő az EPP képviseletében kijelentette, hogy „nagyon örül, hogy ma ezt a véleményt vizsgálják az EU-Chile megállapodásról”. „Remélem, hogy más megállapodások, például a Mexikóval és a Mercosurral kötött megállapodások is hasonlóak lesznek” – folytatta. – Őket is hamarosan lezárjuk. „Ezegyszer egyetértek a zöldekkel” – mondta. "Bár be fogunk nyújtani néhány módosítást, …alapvetően mindent támogatunk, ami a szövegben szerepel." „A tény az, hogy a Chiléből származó import ugyanazoknak a mezőgazdasági és környezetvédelmi szabványoknak fog megfelelni és meg kell felelnie, mint saját termékeinknek és saját gyártóinknak” – mondta Mato. „A megállapodás korszerűsítésével jelentős lépést teszünk előre a minőség és más területek tekintetében, így jobb hozzáférést jelent az agrár-, áru- és nyersanyagpiacokhoz.”

Az olasz Paolo De Castro is nagyon pozitívan nyilatkozott a véleményről, bár jelezte, hogy „lesz néhány módosítása a szöveg gazdagítása érdekében”, míg a Renew Europe képviselőcsoport nevében Jérémy Decerle francia EP-képviselő hangsúlyozta a kereskedelmi megállapodásoknak kölcsönöseknek kell lenniük. „A gazdálkodóinktól megkövetelünk bizonyos dolgokat, és a környezetvédelmi követelmények magasabbak lettek” – mondta. „hasonlóan magas elvárások betartására fogjuk felkérni a chilei vagy más gazdálkodókat, akikkel tárgyalunk.”

A megállapodás külön fejezetet tartalmaz a fenntartható élelmiszer-rendszerekről, amely alapjául szolgál majd az Unió és Chile erre való közös átállására, magába foglalva az antimikrobiális rezisztenciával és az állatjóléttel kapcsolatos együttműködést is. Mindkét fél kötelezettséget vállal arra, hogy fenntartja az antibiotikumok növekedésserkentőként való használatára vonatkozó jelenlegi tilalmait. Az előadó mindezek fényében javasolja a Parlamentnek, hogy adja meg hozzájárulását a megállapodás megkötéséhez.

NAK/Pető Krisztina